Még egy évtized sem telt el az első magyar nyelvű kereső és hírportál létrehozása óta, ám ami akkor sokak számára tudományos fantasztikumnak, avantgarde üzleti vállalkozásnak vagy költséges médiakísérletnek tűnt, mára a mindennapok magától értetődő valóságává vált.

Az internet akkori újdonsága mára megkopott, és ma olyan bűvös szavaktól várjuk a jövőbeli mélyreható változásokat, az üzleti és emberi viszonyok forradalmasítását, mint a blogoszféra, a web 2.0 vagy a 4. generációs médiaeszközök. A MOKK munkatársai kezdettől fogva hitték, hogy az internetben rejlő legkomolyabb üzleti és társadalmi lehetőség a közösségi interakció és kommunikáció minden korábbinál hatékonyabb támogatása révén nyílik meg, és a jövő médiaeszközei olyan eszközök lesznek, amelyek lehetővé teszik a közvetített tartalmak társas viszonyokra és emberi ítéletekre építő szervezését, valamint a közös érdeklődés mentén szerveződő közösségek önszervezését. Talán a MOKK – vagyis inkább a kötet szerzői – már akkor a web 2.0 paradigmájában élt, mikor annak első kézzelfogható szolgáltatásai még fejlesztési prototípus fázisban sem voltak. Ez az érzés a kötetben szereplő cikkek fordításakor fogalmazódott meg bennünk igazán: ha kitörölnénk a hivatkozások évszámait, néhol képtelenség lenne eldönteni, hogy egy most indított béta verziójú web kettes vagy egy 15 évvel ezelőtti betárcsázós szolgáltatásról van-e szó.

Ez a kötet jó áttekintése azoknak az esettanulmányoknak és elméleti építőkockáknak, amelyek a tudomány eszközeivel is alátámasztották az internetet közösségi médiatérként elképzelő, a MOKK-ot (Média Oktató és Kutató Központ) életre hívó megérzéseinket.