A kötetben egybegyűjtött írások az ukrónia, az ukrónikus gondolkodás témakörét járják körül. Nem kimerítő teljességgel és nem is szigorú történeti sorrendben haladva, de az első magyar nyelvű, kifejezetten e kérdésnek szentelt összeállítás igényével. A szerző nem pusztán a filozófiai szakirodalom ismertetésére vállalkozik, de önálló teoretikus és eszmetörténeti applikációra is kísérletet tesz. A könyv két részre oszlik. A bevezető tanulmány nagyobb fesztávon értelmezi az ukrónia mint különös "semmikor-idő" jelenségét, majd az ezt követő esszék többek között Kant, Kafka és Bibó művein keresztül az ukrónia éltető centruma - a kényszerpályán mozgó történelem elképzelésének problematizálása, vagyis a jelen lehetséges visszahódítása - felől világítanak rá eshetőségekre. A második rész a nietzschei bölcselet néhány ukrónikus kapcsolódását vizsgálja. A fókusz itt egyfelől a filozófus perspektivizmusára, másfelől egy sajátos orosz, dosztojevszkiji hatástörténetre, illetve Nietzsche némely esztétikai és időfilozófiai elképzelésére esik.