Míg Nagy Ferenc Károlyné - Toókos János OSB BAKONYBÉLSZÍN című könyvében a bakonybéli monostor ünnepi ételeiből kínáltunk válogatást, ebben a kötetben a böjtös fogások sorakoznak. Perjelünk bevezetőjéből kiderül: a szerzetesi böjt lényege nem a koplalás. Ételeink ilyenkor is táplálóak és jóízűek, csak éppen nem akármit eszünk, vagy nem annyit, mint máskor.

Szerzetesi szakácskönyveket Magyarországon lámpással keresve se nagyon találunk: a csíksomlyói ferencesek 1690-es években keletkezett, s utóbb a protestáns nyomdász, Misztótfalusi Kis Miklós neve alatt elhíresült receptgyűjteményén kívül csak a csornai premontreiek adtak ki egyet a közelmúltban. Pedig a monostorok, rendházak konyháin most is érdemes bekukkantani a fedők alá: másfél ezer éves szabályok irányítják a szakácsokat - itt, Bakonybélben Borikát és János testvért -, akik mai alapanyagokból, mai eszközökkel, mai embereknek főznek.

Hogy milyen szabályok? Könyvünk olvasói ezekkel is megismerkedhetnek. Melyik időszakban, milyen jeles napokon böjtölünk, hogyan lehet összeegyeztetni a böjtöt az ünnepnapokkal, mit egyen az ember, ha egyszerre kell fát vágni vagy havat lapátolni és megtartani a fogadalmat...

Ételeink takarékosak és egyszerűek, bárki elkészítheti őket. A legolcsóbb, leghétköznapibb hozzávaló is Isten ajándéka, s a keveset is többnek érezzük, ha a közös asztalnál, szeretetben mondunk érte a tányér fölött áldást és köszönetet.

Legyen része ebből mindenkinek.