A számítástudomány filozófiája ma a reneszánszát éli. Korábban az emberiség a világot leigázó gondolkodó gépek rémképének bűvöletében élt, gondoljunk csak Frank Herbert A Dűne című regényére vagy a Terminátor-mozifilmsorozatra. A mesterséges intelligencia mai fénykorában a neurális hálók, a gépi tanuló rendszerek olyan feladatokat oldanak meg, amikről eddig álmodni sem mertünk. De vajon milyen képességei vannak a gépeknek, amelyeken ezek a programok futnak? Az esszékötet az érintett matematikafilozófiai problémákon keresztül a számítástudomány hőskorába vezeti el az olvasót. Mi egy jel, amivel a számítógép dolgozik, és mi az, amit jelöl? Van-e mindig jelentése egy jelnek? Matematikai mondatokról minden esetben eldöntheti-e a gép, hogy igazak vagy sem, vagy ez csak az emberi elme számára lehetséges? Esetleg még az elme számára sem feltétlenül? A kötetben Russell, Gödel, Putnam, Kalmár és mások írásai alapján keressük ezekre a kérdésekre az analitikus matematikafilozófia válaszát.