Kupferberg-Miedzianka alsó-sziléziai bányászváros volt, később kis időre turistaparadicsom, a gyógyulni vágyók pihenőhelye lett. Ma már nyoma sincs. Nincs meg a Városháza vendéglő, nincsenek mulatságok. Nincs meg a sörfőzde, a papírgyár, a kőfaragóüzem, a műhelyek. Nincs már meg a temető sem, a környéken viszont a mai napig emlegetik, hogy traktorral húzták ki a földből a sírköveket, és kutyák hordták szét a faluban az emberi csontokat.
Filip Springer író, újságíró több mint két évig kereste a választ arra a kérdésre, miért tűnt el a föld színéről egy hétszáz éves múlttal rendelkező kisváros. Az oroszok pusztító rablógazdálkodása miatt, akik uránt bányásztak 1948 és 1952 között? Vagy a bányászati károkról szóló történeteket is a hatalom találta ki, hogy ezzel az ürüggyel rombolhassa le a várost, és eltemethesse a múlt titkait?
A szerző hitelesen adja vissza a terror, a hallgatás, az eltitkolt szenvedés légkörét, amelyben a szereplők a saját bőrükön tapasztalták meg a fegyverkezési verseny és az atomfegyver-fejlesztés következményeit. Ez a többszólamú riportkönyv nem ad választ minden kérdésre, de örökre megőrzi egy eltűnt város emlékét.