Az európai államosodási folyamatok (államok születése, átalakulása vagy megszűnése) történetileg szinte permanensek voltak. A XIX. század a nemzetállami törekvések előtérbe kerülését hozta, majd a XX. század két véres világháborúja újrarajzolta Európa politikai térképét. A Szovjetunió hidegháborús veresége után korábbi befolyási övezetében új államosodási hullám játszódott le.

A Kárpát-medence államföldrajzi viszonyai az 1867-es kiegyezéssel kaptak új államjogi és területi meghatározottságot. Az I. világháborús vereség a Monarchia és a Magyar Királyság felbomlását is kikényszerítette. A soknemzetiségű, nagy államalakulatot több kisebb, de ugyancsak soknemzetiségű állam váltotta fel. A II. világháború előtt és alatt államok sora szűnt meg, ugyanakkor új államok keletkeztek. A II. világháború után a győztes nagyhatalmak jelentős részben visszaállították a korábban megszűnt államokat (Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia). A hidegháború utáni politikai változások ismét új államok létrejöttéhez vezettek a Kárpát-medencében.