A századforduló Monarchiájában, annak is a legszélén él két nő. Sorsuk szétválaszthatatlanul összefonódik: sem élni, sem lélegezni, sem együtt maradni, sem elhagyni egymást nem tűnik lehetségesnek.

A történetüket elmesélő Sztefanija árva. Szülei bennégtek az otthonukban, őt viszont befogadta az orvos. Hálából annak lányát szolgálja már-már parancsoló hűséggel. A magyar olvasó az Édes Anna ellenpárjára talál rá, hiszen itt a cseléd éppen hogy többé-kevésbé egyenrangúnak tekinti magát az úrnőjével, meg is tud sértődni rá, miközben odaadó gondoskodásával majdhogynem megfojtja őt és családját. Sőt még elcsábítani sem lehet, inkább ő epekedik reménytelenül a pravoszláv pap után.

A könyv sem elsősorban csak az ő életéről (vagy a korról) szól, hanem leginkább egy remekbe szabott pszichológiai portré két nőről, amely bemutatja, milyen bonyolult függőségi viszonyok kötik össze őket.