Janez Lipniket magába szippantja a múlt. Rátalál a Nagy Szerető naplójára, aki a második világháború idején, Szlovéniában kezdte szerelmi pályafutását. Lipnik háborús eseményekről és erotikus kalandokról olvas. E történeteken keresztül szövi elbeszélését, és viszi magával olvasóját a szlovén Katyńból, a Kočevski Rogi tömegsírból megmenekülő fiatalember nyomába. Aztán egyszerre a legutolsó háború morajlik a szereplők körül, a nagy szerbellenes nyári horvát offenzíva. A háború és az emigráció éveit végigszeretkező ismeretlen emigráns erotikus feljegyzései felidézik Lipnik gyermekkori emlékeit, szép és szomorú tanítónőjét, a kisfiú első szerelmét, aki talán a Don Juan erotikus kalandjainak egyik hősnője, de bizonyosan áldozata egy politikai okból elkövetett kínvallatásnak. Lipnik történészként a hézagokat pótolja a levéltári anyagokkal, férfiként pedig építi tovább az erotikus jeleneteket; párhuzamot von a második világháború és a fél évszázaddal későbbi horvátországi háború között, amikor ő élte szerelmi regényét egy adriai szigeten. Megelevenednek a múlt mítoszai, Szlovénia, a Balkán és a kontinens válsága. A szerző folyamatosan újraírja annak az embernek a történetét, akit magába szippantott a múlt.