Izgalmas s egyben szórakoztató kultúrtörténeti kalandozásra invitáljuk az olvasót. Rembrandt, Frans Hals, Vermeer és az ő sok-sok kortársuknak, a 17. századi holland életképfestőknek egyes műveit fogjuk vallatóra. Az első pillantásra talán hétköznapinak tűnő jelenetek sokkal több titkot‚ illetve érdekességet rejtenek magukban, mint azt a felszínes szemlélő gondolná.
Hollandia aranykorának zsánerképeit a legutóbbi időkig egyöntetűen a polgári realizmus jellegzetes példáinak, a valóság hű tükreinek tekintették, bármiféle célzatosság nélkül. Az utóbbi évtizedekben azonban a megváltozott szemléletnek s az új kutatási módszereknek köszönhetően számos meglepő eredmény született, s nyilvánvalóvá vált, hogy ezek a festmények az esetek többségében korántsem az akkori való világ pontos másolatai: nemcsak realisztikus ábrázolások, hanem álcázott üzenetek, moralizáló képrejtvények, bár a korabeli mesterek kétségtelenül a természet utánzására törekedtek. Ezeknek a realista allegóriáknak a megfejtése különös csemege, a társadalmi, nyelvi, szellemi környezet alapos vizsgálatát igényli, és bár éles viták folynak, kialakulóban van egy egyezményes ikonográfia a holland zsánerképfestészetre vonatkozóan.

Németh István a Károli Gáspár Református Egyetem Néderlandisztika Tanszékének docense, az MTA Művészettörténeti Bizottsága és a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat tagja, a Szépművészeti Múzeum Régi Képtár Osztályának főmuzeológusa.